Egy szerelem regénye? Egy meghökkentő házasság igaz története? Vagy csak egy megbántott nő izgalmas beszámolója az életéről? Ez is, az is, de leginkább lebilincselő olvasmány, amiben Bartos Rozália – állítása szerint szépítés nélkül – elmeséli, hogyan ismerkedett meg az akkor már országos hírű költővel, miképpen zajlottak a szerelem, majd a házasság, s aztán a különélés napjai. Szegénység, éhezés, verekedés, gyermekgyilkosság. Olyan intimitásokat tudhatunk meg, amelyek manapság bulvárlapok címoldalára kívánkoznak: Vajda János veri a feleségét! A csecsemőgyilkos poéta! A falánk pszichopata!
Bartos Rozália kitűnő elbeszélő, a szerzői túlzásokat épp olyan hitelességgel adja elő, mint a valóban megtörtént eseményeket. Magunk előtt látjuk a századvégi Pestet, ahol a Duna Korzón az idősödő költőben belobban a szerelem, látjuk a korabeli Tabánt, Rozália családját, a valahai Bécs hangulatos utcáit, a munkát kereső nő kínlódását, a leszegényedett albérleteket.
Bartos Rozália visszaemlékezései igazi csemege az irodalombarátok, s a szerelmes történetek iránt érdeklődő olvasók számára. A szöveget Sultz Sándor érzékeny szerkesztői munkával tette a mai olvasó számára még inkább élvezetessé.
