Újdonság Pillangó a vállamon

A Buenos Aires-i hőségben olvad a jégpáncél, amelybe évekkel ezelőtt m zártam magam szégyenemben, amiért már nem vagyok fiatal… Éjjel-nappal tangózom! A testemen rég nem látott izmok rajzolódnak ki újra, az arcomról eltűnik a keménység, amellyel egész életemben azt üzentem a világnak, hogy erős vagyok. Ha egyszerűbben akarom kifejezni, amit érzek, hát tessék: itt boldog vagyok! Megengedem magamnak, amit azelőtt soha: követem a férfit, megadóan és feltétel nélkül. Táncolok, érzek, azaz élek! Pár hét alatt fokozatosan hántotta le rólam a rétegeket ez a város. Eleinte csak a hőség: levettem zárt, hosszú ujjú ruhámat, és felvettem egy ujjatlan, mélyen dekoltáltat. Majd jött a meglepetés, hogy tetszem – így, ahogy vagyok! Bátran érezhetem magam megint szépnek, amiről otthon már leszoktam. Túl az ötvenen, ujjatlan ruhában, szarkalábakkal a szemem alatt, ezen a helyen NŐ vagyok a férfiak szemének tükrében.. Buenos Airesben az élet újra felkért egy táncra…