Lándzsa és bárd (könyv+CD) – Varga Tibor Olcsóbb

Szent László öröksége „A kiadvány az ArchiRegnum Kiadó gondozásában látott napvilágot, mely szövegvilágában Szent László életét és csodatételeit mutatja be, zeneileg pedig a klasszikus- és a modern rock stílusjegyeit hordozza magán, megspékelve autentikus, akusztikus és népzenei elemekkel”. Szent László könnyek között volt képes imádkozni, aminek adományáért Szent Lajos is könyörgött. Mikor végre megkapta, elmondta gyóntatójának, hogy édes ízt érzett a szájában és a szívében. Szent Lászlót a szeretet ereje emelte magasba az angyalok közé. Hiszen minden ajándék, csak a szeretet, ami megtarthat. A szív, amelyből könny fakadt, elsorvad a Nap alatt, de az emléke feltámad és megmarad. (Varga Tibor) I. László vagy Szent László, horvátul Ladislav I (Lengyel Királyság, 1046 körül – Nyitra, 1095. július 29.) magyar király 1077-től, horvát király 1091-től haláláig. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben és kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is. Géza halála (1077) után hívei László mellé álltak, és őt tették meg királynak. A sorozatos belviszályok után Lászlónak helyre kellett állítania a közbiztonságot, a lopást és rablást csonkítással vagy halállal büntette. 1091-ben elfoglalta Horvátország legnagyobb részét, ami a középkori Magyar Királyság terjeszkedésének kezdetét jelentette. Keleten legyőzte a kunokat és a besenyőket, amivel a keleti határokat 150 évre bebiztosította. A legendák kegyes lovagkirályként mutatják be, mint a késő lovagkori lovagi eszmény megtestesítőjét. Népszerű szent Magyarországon és a környező országokban, sok templomnak ő a védőszentje. A szentté avatott királyhoz több, a mai napig is fennmaradt ereklye és tárgyi emlék köthető. Ilyen például a győri bazilikában található Szent László hermája; és jobbja, amit Dubrovnikban a ferences kolostorban őriznek…”